“King Cat Rhytm” – egy név, amit érdemes lesz megjegyezni a jövőben

Bognár Balázs, hazánk fiatal és tehetséges rockabilly zenésze, aki sok műfajban kipróbálta már magát, de állítása szerint a rockabilly világában tudott kiteljesedni. Már jó rég óta csináltunk vele interjút, azóta sok minden történt vele. Több videót is forgatott a Rockabilly Vlog-ban, játszik Egri Petivel a Memphis Moon ’55- ban, ahol a harmadik tag egy szintén fiatal és tehetséges zenész, Allisson. Most pedig egy újabb projektbe fog bele és egy korábbi nagy célját éri el avval, hogy saját zenekart alapít.

Akik lelkesen követik Balázst a közösségi médiában, azoknak feltűnhetett, hogy valamire készül. Rejétlyes képek félmondatokkal, titokzatos próbák és végül a matricák. Amikor már én is gyanítottam valamit, ráírtam. Hamar válaszolt és akkor bebizonyosodott, hogy új zenekar alapításába kezdett.

“2-3 héten belül kezdünk. A zenekar már egyben van és aktívan próbalunk. Négyen vagyunk, női dobos, nagybőgő és szaxofon, illetve én, aki néhány számban zongorázni fogok.”

A név ötlet már korábban megfogalmazódott Balázsban, aki megelelőgezve magának a bizalmat, rátetováltatta a King Cat Rhytm zenekar logóját a nyakára. Ennek már közel egy éve.

A zenekart fiatalok alkotják, – nevüket egyelőre fedje homály – ,akik szeretnék, ha a zenekar a korosztályukhoz is eljutna.
Fő irányvonaluk “raw & wild” féle rockabilly, aki ismeri Balázst az pontosan tudja, hogy ez milyen zenében és előadásmódban.

A zenekar hamarosan megjelentett egy videóklippet és néhány promó videót, amit majd májusban láthat a közönség.

Az első bemutatkozó koncertjükre januárban kerül sor, mivel Balázs elutazik egy félévre külföldre és addig nehezen tudnának koncertet adni. Az hogy a többi zenekarban ki fogja átvenni ideiglesen a helyét, nem lehet tudni.

Már elkészült a zenekar hivatalos facebook oldala, ha szeretnéd lájkolni, akkor kattints!


Ma van a költészet napja – Rock and roll versek hazánkból

Április 11. a magyar költészet napja. Ezen a napon sorra árasztják el az internetet és a kőzösségi platformokat a jobbnál jobb versek. Hűen, a magazin tematikájához, mi olyan verseket gyűjtöttünk össze, ami a jampi életérzésről vagy a rock and roll egyedi felfogásáról szólnak. Kultúrális performansz következik.

Ismeretlen szerző

Két jampec

Két jampec állított a boltba be,
hoztam egy klassz anyagot, látod-e,
kérek egy csöves nacit, mert sietek
este a csajommal csörögni megyek.
Így szólt a szabó mérgesen,
engemet senki se sürgessen,
fogta az ollót, a tűt és a cérnát,
estére kész lett az új csöves nadrág.
Elment a jampec csörögni,
mindenki rajta kezdett röhögni,
úgy állt a lába szára, mint a kályhacső,
és a nyakkendőjén, a nyakkendőjén, egy igazi jampec nő, ollé.

Weöres Sándor: Rock and roll vers

a taxi
a praxi
a gyerünk zabálni
a füstölgő tüzes Cotopaxi
a jöhet akármi
Lóri ma kiköpöm a zagyvelőm
fölakasztom a hátgerincem
fazékba kilugozom a tüdőm
de a tollas bőrödet is kimosom
a csinos ing meg a nyakke- a nyakke-
beleidet én ma kitaposom
meg a bádogminták is mi vagyunk
a taxi
a praxi
a gyerünk zabálni
a füstölgő tüzes Cotopaxi
a jöhet akármi

A következő mű egy gúny vers a jampecokról és a világukról. Ne sértődjön meg rajta senki, biztosan nem sértésnek szánták a verset.

A jampec
(K. Tóth Lenke verse)

A jampec egy emberfajta,
Megismerni nem nehéz,
A kalapja nagy, s alatta
Egyáltalán nincsen ész.

Haja csupa hullám, mert hát
A vízfejhez illik ez,
S reménytelen remény, hogy a
Víz e fejből majd kivesz!

Jampec arcán mulya jelleg,
A szemében halk homály
Jelzi, hogy ő műveletlen,
Mert a tudás neki fáj.

Nem olvas, nem művelődik,
Mert az neki, jaj, megárt!
De azért a büszkesége
Nem ismeri a határt!

Mire büszke? Arra, hogy a
Nyakkendője mily remek,
Rajta ügyes tálalásban
Strandoló nők díszlenek.

Inge színe oly rikító,
Le se lehet festeni,
Ordít, ha a világítás
Nappali, vagy esteli.

Csőnadrágban van a láb,
De „tüledálló” a kabát,
Lezseren kell lötyögtetni
Jobbra át, meg balra át.

Divat zokni tarkacsíkos,
Fehér, sárga, hupikék,
Mutogatja a bokát, bár
Ezt a bokát dugni kék.

A jampecot naggyá csak
A cipőtalpa emeli,
A jampec, ha jampecnőt lát,
Düllednek a szemei.

Ő nőben is azt szereti,
Némi pénzt csak arra költ,
Akinek a szája lila,
Körme vörös, haja zöld.

A jampecnak kedvenc tánca
Mi lehet? A szamba csak!
Rángatózva járja, mintha
Csipkednék a darazsak.

Kezét-lábát hajigálja,
Mint koloncot, elveti,
Aztán mégis visszahúzza,
Rájön, hogy még kell neki.

Szép nyugati életformát
Ez mutatja, semmi más,
Benne van a marakodás,
Lökés, rúgás, taposás.

Néha azért a jampec is
Önkritikát gyakorol,
Teszem azt, egy másik jampec
Jön rá szembe valahol,

Jól megnézi, s szól, miközben
Haja szála meredez:
Mért hord ilyet föld a hátán?
Esküszöm, hogy hülye ez!