Így telik a Lakeside Weekend – 4. rész

Tegnap elkezdődött a 25. Lakeside utolsó napja. A reggel már többeknél a csomagolás és az indulást jelentette, de azért bőven maradtak még olyanok, akik kiélvezték a fesztivál utolsó pillanatait is.

Az igazi rajonfók természetesen ma sem maradtak zene nélkül. A vízparti színpad adott lehetőséget 4 “Lakeside szűz” zenekarnak arra, hogy bemutassa a legjobb tudását.

Kezdésként a Brillantin villantotta meg brilliáns tudását. Nagyon jó zenéket játszottak, aminek eredménye a táncparketten résztvevők számának arányos növekedése volt. 🙂 Kifejezetten jól sikerült elindítani a délutáni koncerteket.

Folytatásként a Matchboys zenekar lépett fel, akik Karcagról és Tiszafüredről utaztak ide. Nem lehet okunk panaszra, ők is elképesztő számokat játszottak.

Amikor véget ért az egy óra, a mellettem ülő hölgy, szomorúan konstatálta, hogy letelt az idő.
“Ennyi volt? Nekem ők tetszettek a legjobban!” – adott hangot őszinte véleményének.

Kis átállás és már újabb csoda zenekar foglalta el a kis színpadot. Szerintem az ország egyetlen 3 fiatal és csinos hölgyekből álló rock and roll zenekara a Mon Cherries, kellően felfűtötte a hangulatot. Szeretni valóak, kedvesek és hihetetlen tehetségesek. A megjelenésükkel csak fokozták a hangulatot, ami ekkora már amúgy is a tetőfokán volt.

És az este utolsó zenekara, a fiatal fiúkból álló Drockstore. Vagányak és őrült tehetségesek ők is. Legyen szó magyar rock and roll zenéről vagy külföldiről, ők mindegyiket profin eljátszották.

Az este folytatását már a fantáziátokra bízzuk, vagy az emlékeitekre, akik ott voltak.

Hálásan köszönjük a Lakeside Weekend szervezőinek a lehetőséget a megjelenésre és a részvételre is. Reméljük, hogy mindenki jól érezte magát. Külön öröm volt számunkra, hogy mennyire sokan jöttek el, jelezvén, hogy ez a kultúra még mindig nagyon fontos itthon is!
Gratulálunk a 25 évhez és újabb 25 évet kívánunk!

Hogy van-e létjogosultásga a Lakeside-nak? Ez 25 év távlatából nem is lehet kérdés!

Robi


Így telik a 25. Lakeside Weekend – 3. rész

A péntek esti fergeteg után a legtöbb helyen kicsit álmosan és lassan indult el a szombati nap. Ez talán annak is köszönhető, hogy egy kifejezetten esős reggelre ébredt a camping. A rossz idő kitartott a nap első feléig, aztán odébb vonult. Ez bizakodásra adott okot a nap folytatását illetően.

A délelőtti ébredezés után első fellépőként a Színes Karykák csapata szórakoztatta a legkisebbeket egy közös énekléssel. A gyerekek látszólag nagyon élvezték a műsort és szívesen énekelték kedvenc és ismert gyerekdalaikat.

A koncert sátorban egy viszonylag éles váltás következett. A Dynamite Dudes frontembere, Misi és 5 zenész barátja foglalta el a színpadot. A műsor nagyon tetszett a közönségnek, vastapssal és nevetéssel díjazták az „összeszokott” zenészek show műsorát. Az 50 perces koncert alatt olyan trükköket mutattak be, mint például, hogyan nagybőgőzz és igyál egy Jack Daniel’s-t egyszerre?!

Misiék szuperkoncertje még az esőt is elkergette, így a Roll Skate Boogie már a vízparton szórakoztatta a közönséget. Előkerültek a táncparkettek és hamar megtöltötték a táncosok a színpad előtti teret. A jó idő sok mindenkit előcsalogatott a sátrából és többen csatlakoztak a zenekar egyedülálló előadásához.

A két bemelegítő koncert után kisebb szünet következett a zenei fronton.
Akik kellően jó erőben voltak, rágyúrhattak az esti etapra egy jó kis Trabi húzással. Sok bátor próbálkozó gyürkőzött neki a kis gépcsoda elhúzásának és igen jó erőben voltak a fiúk, mert kis segítséggel mindenki teljesítette a távot.

Aztán eljött az este és kigyulladtak a fények.

A nagyszínpadon a Pedrofon köszöntötte a közönséget és hamar bedurrantották a rakétákat. Fél perc alatt tele lett a táncparkett és már ropták is a boogie-t. Persze volt Pedroékhoz híven közös tánc is, amihez szinte mindenki csatlakozott. Az egy óra után elköszönő zenekar után mindenkire ráfért a pihenés, így kaptak negyed órát a következő koncertig.

A Lennebrothers zenekar kicsit tovább váratta a közönséget, mivel a gitárosuk éppen a beállásra érkezett meg a repülőtérről, így neki viszonylag gyors öltözést kellett produkálnia, de így is megoldották. A zenekar egy elképesztő rockabilly koncertet adott. Már régóta vannak ebbe a kultúrába és ez a rutin és profizmus abszolút látszik rajtuk. A közönség hatalmas vastapssal hálálta meg minden egyes számukat. Tényleg vérprofin játszottak.

A következő fellépő csapat egyaránt nem ismeretlen a hazai közönségnek. Cactus bandája, a The Prison Band erre a fesztiválra kiegészülve egy speciális produkciót állított a színpadra.

A zenekar 6+1 tagúvá fejlődött. 2 gitár, 1 nagybőgő, 1 dob, 1 zongora, 1 szaxofon és természetesen Nitus alkotta az idei Lakeside börtöntöltelékeinek csapatát. Hiába játszottak lassabb vagy gyorsabb számokat, a közönség imádta őket és hatalmas vastapssal várták őket vissza a színpadra.

Az este utolsó fellépője két külön országból érkezett. Az énekesnő, Bailey Dee egyenesen Chicagóból érkezett, míg a zenekar a Don Diego Trio Olaszországból utazott Agárdra. Az énekesnőnek elképesztő hangja volt. Nagyon oda tették ezt a koncertet, mindenki imádta. Akik a sok táncolás mellett kibírták az este végéig egy fantasztikus élményben lehetett részük.

A koncert után sem állt meg az élet a campingben. Sokan saját házi bulijukat tartották meg a sátraknál és éjszakába nyúlóan tartó beszélgetések alapozták meg a hangulatot.

A mai napon is lesznek koncertek, 4 kiváló zenekar lép majd színpadra a vízparton!

Képekkel is hamarosan jövünk 😉


Így telik a 25. Lakeside Weekend – 2. rész

A második nap az agárdi campingben már igazi jampecos hangulatban telt. A hosszúra nyúlt éjszaka után mindenki nagy örömmel vetette bele magát az újabb rock ’n’ rollal teli napba.

A hétvége kezdő lökését a Flip, Flop and the Flyers adta, akik a vízparti sátornál csaptak a húrok közé. Az egyórás koncert oda vonzotta a jampec társadalmat és ennek eredményeképpen hamar betöltötték a színpad előtti helyet a táncosok. Elképesztőbbnél elképesztőbb figurák hadát láthatta a közönség, akik láthatóan jól szórakoztak a táncosok produkcióján. A táncosok elhivatottságát jelzi, hogy egy kis eső ellenére sem álltak le, sőt egyre jobban táncoltak, így az eső is úgy gondolta inkább arrébb vonul.

A koncert után a Fifty’s Heaven került a központba és alapozta tovább a hangulatot. A jobbnál jobb zenéket a közönség folyamatos tapsolással és ujjongással jelezte. A koncert végén alig akarták elengedni őket, annyira jó hangulatot csináltak.
Közben a nagysátorban már javában folytak az előkészületek az esti koncertsorozatra.

Kihasználva a jó időt sokan megmártóztak a Velencei-tó vizében. Volt, aki visszavonult fújt pár órára és rápihent az esti koncertekre.

Pontban este 8-kor Cactus kiállt a nagyszínpadra és felkonferálta a 25. Lakeside első nagyszínpados fellépőjét a Duckers zenekart. A táncparkett még nem telt meg, de az első szám végére már érezhetően többen lettünk. Nagyon jó és pörgős zenékkel indítottak a Kacsák, így hamar a tetőfokára hágott a hangulat! A feltüzelt közönség egy óra után kapott 15 perc átállási szünetet, mialatt a Duckers helyét átvette a B’15 Truckabilly Trio. („A négytagú trió” – by Cactus)

A B’15 már korábban is bizonyította rátermettségét a Lakeside nagyszínpadára és ez ezúttal sem volt másképp. Hihetetlen zúzás és fergeteges hangulat mellett konferálta fel énekesnőjüket, Európa legszebb női hangját, Nitust, aki megjelenésével és vadító hangjával tovább emelte az est fényét. A közönség itt már érezhetően több volt és a hangulat is egyre magasabb fokon pörgött. A parkett közepén a táncosok csináltak remek hangulatot, akik alig akarták abba hagyni a táncolást. De az átállás miatt újabb 15 perc szünet következett.

Cactus vörös seggű páviánként konferálta fel a Redneck Roadkill zenekart, akik akkora zúzást csináltak, hogy az egész sátor beleremegett.

A közönség itt már nem fogta vissza magát, üvöltött, visított, tapsolt és őrjöngött, ami a csövön kifért.

A srácok hihetetlen energiát adtak és kaptak egyaránt, nem is akarták őket elengedni. Visszatapsolták őket és kiköveteltek még 2 számot. Elképesztő volt. És a nagyja még hátra volt.

Az este legjobban várt zenekara egyenesen Németországból jött. Először jártak Magyarországon és nagyon remélték, hogy jó lesz a hangulat. Nem kellett csalódniuk.

A BoppinB’ hozta formáját. Tökéletesen megkoreografált, professzionálisan előkészített és felépített show műsort láttunk. Megvolt benne minden, ami élvezhetővé varázsolta a koncertet. Táncoltatták, énekeltették a közönséget, akik természetesen partnerek voltak. A kicsivel több, mint egy órás koncertet szinte egy szusszal lenyomták. Nem kímélték sem magukat, sem a hangszereket. Ráálltak a dobra, bőgőre, egymás hátára. Tökéletes összhang jellemezte a csapatot. Le a kalappal előttük!

A pénteki nap rengeteg élménnyel telt, kíváncsian várjuk a szombatot!


Így telik a 25. Lakeside Weekend! – Videó! ;)

A csütörtöki nap főként a megérkezés, sátor állítás és az alapozás jegyében telt. Mindenki kereste a megfelelő helyet a sátrának vagy lakókocsijának, felszisszentették az első doboz sörüket és hivatalosan is kezdetét vette a 25. Lakeside.

Különösebb program nélkül telt el a tegnap. Este Cactus hivatalosan is megnyitotta a fesztivált, majd elsőként Tubus ült a lejátszók elé és kezdte meg a bulit.

Természetesen nem csak a Vízparti Sátornál volt buli. A camping több pontján is saját házi bulijaikat tartották az emberek, hangos zenével és sok beszélgetéssel. 🙂

A tegnapi nap bemelegítése után a mai nap viszont az aktív programokról és jó sok koncertről szól.

A Vízparton első zenekarként a Flip, Flop and the Flyers kezd 14.00-kor, őket követik Takiék a Fifty’s Heaven-el 16.00-kor.

Az esti koncert sátorban is elkezdődnek a jobbnál jobb koncertek. 20.00-kor A Duckers, majd a B’15 Nitussal, a Redneck Roadkill és végül a péntek este sztár vendégei is fellépnek.

Kicsit kilépve az őrült rockabilly hangulatból jó sok játékkal is készültek a Színes Karykák. A mai napon lesz Csocsó bajnokság, Sárcsolya és Rönkhajítás.

Amint látjátok lesz ma program bőven, szóval lépjetek le hamarabb a munkából, csapjátok fel a cuccokat és irány Agárd! Itt találkozunk! 😉


Ma hivatalosan is megkezdődik a 25. Lakeside Weekend

Cactusék már hétfő óta a helyszínen építik a koncertsátrat, állítják fel a technikát és készítik elő mindenidők legjobb hazai rock and roll fesztiválját. A legfanatikusabbak már tegnap óta lent vannak és alapoznak a hosszú hétvégére.

Mitől lesz ez a fesztivál más, mint a többi?

Akik már hosszú évek óta járnak, azoknak nem igen kell bemutatni, de az idei sok szempontból bővelkedni fog újdonságokban.
Például, hogy idén egy jóval nagyob koncert sátrat építenek fel.

Az eddigi több, mint 500 m2-es sátor helyett, egy pontosan 700m2-es koncerthelyszínt állítanak fel, benne egy 35 m2-es színpaddal.

A gasztronómia terén is lesznek ám újdonságok!

A szokásos vendéglátók mellett, kint lesz az Amigo Rockabilly club és a WOW Diner is! Számíthatunk Food Truckokra, akik biztosítják a megfelelő kalória bevitelt a sok tánc után 🙂

Mi lesz a csütörtöki nap programja?

A koncertek előtt a darts kedvelői tudnak bemelegíteni a Vízparti Bajnokságban. A helyszín a Játékszigetnél lesz majd és a szervezők a Színes Karykák csapata. (A részvétel és a játékszabályokat itt találjátok!)

Ma ugyan koncert még nem lesz, de zene természetesen igen. Egy igazán kiváló duó fogja keverni a zenét, akinek az egyik tagja egyenesen Csehországból érkezett! Bronx & Dj Johnny este 20.00-tól lépnek a pultok mögé!

Természetesen a Magyar Rockabilly Magazin is kint lesz és folyamatosan tudósítunk a legvadabb rock and roll fesztiválról! 🙂


The Teddy boy of the Lakeside Weekend – Ray Emmery interview (English version)

How did you find this festival?
What made you like the festival? Could you to talk about your festival experiences?

Well, I have visiting Budapest and the Amigo Bar for 10 years, usually in the Summer. In 2012 I went in September. RockinRockCats were playing, the Teddy Boy Band. I already knew a few people from the Amigo, and was introduced to Laci as an English Teddy Boy. That was it! Immediate friendship with the band and their followers. They invited me to Lakeside the following year. I was not sure, but I went. There was nothing to make me “like” the festival, it was the music. I was soon introduced to many of the regular concert goers and made to feel at home, as one of the family. Every year it was better. Great music, great people, great atmosphere, and every year the experience was better.

The main experience was being introduced to Palinka [the real drink, home made]. It seemed that everywhere I went, around the camp, I was recognised. Probably as the first English Teddy Boy to go there. I soon got used to the call, “Hello, Ray. Palinka?”

Could you talk about your style?

My style, is that of an English Teddy Boy, but do not always wear the clothes, as it is too hot in Hungarian heat. Shirt and tie, suit of finger tip length jacket, with velvet collar and cuffs, close fitting trousers, “drain pipes” in English, similar to today’s “skinny jeans”, waistcoat with pocket watch and chain. Distinctive hair style with a front quiff and the back centered into a “duck tail” shape. Long side whiskers, as evidenced in the pictures.

How did I come to like the music? Easy. I had an older Sister who played the early Rock and Roll records in the 1950’s and we were allowed to listen to Radio Luxemburg in the evenings, which played mostly Rock and Roll music. It was in my blood. Although I have an eclectic taste in music, Rock and Roll has always been my favourite.
I was part of the London scene, in the 1970’s, when there was a major revival of Rock and Roll music. Also, at that time, was the influx of Rockabilly, which had been very rare up until then, faster, more basic beat. A lot had been brought over in the 60’s, but was not that well established.
There was a break from the old style Teddy Boy, into the newer Rockabilly followers. Even though the English scene faded for a few years, there was always somewhere to find a band playing.
Then around 2000 I caught up with some old friends, and again, there was a mini-revival of the 1950′ and 1970’s scene, with bands coming out of retirement and making the circuit again.

Anything else about the festival? Usually a mad round of watching the bands, meeting friends, old and new, watching the American cars cruising the strip, drinking too much, trying to find a seat for breakfast, the entertainment for the young, the competitions, dancing in the lake. Generally a good time for everyone.


Miért szól nálunk a szombat este Elvisről?

Mert egy hihetetlen nagy ikon, ez tény. Mint ahogy az is tény, hogy a rock and roll kultúra meghatározó alakja.

Viszont sokan pont ennyit tudnak Elvisről. Szeretik, mert híres, szeretik, mert jó zenéket játszott vagy mert sokat szerepelt a TV-ben. De magáról Elvisről meglepően keveset tudnak. Pedig érdekes és eredményes életet élt. Szeretnénk, ha szombaton kicsit közelebb kerülnétek hozzá.

Itthon nagyon sokan dolgoznak azon, hogy Elvis emléke minél tovább éljen. Pénzt gyűjetenek szoborra, könyvet írnak róla úgy, ahogyan azt még itthon nem igen tették, imitátorok és zenekarok dolgozzák fel dalait és állítják színpadra. Mi pedig megmutatjuk Elvis színészi oldalát a Blue Hawaii című filmben.

Hogy miért érdemes eljönni szombaton?

Mert részese lehetsz a körnek, akik dolgoznak Elvis emlékének megőrzésén. Hozzájárulhatsz pár forintos adománnyal az Elvis szobor gyűjtéshez, képet kaphatsz arról az emberről, aki Elvis könyvén dolgozik itthon és meglesheted, hogy Elvis mennyire alkotott maradandót a filmjei terén.

Remélem ott találkozunk!

Esemény: https://www.facebook.com/events/1805299686156935/?active_tab=discussion


Eldobtuk az agyunkat az Elvis musicaltől

Amikor egy színházi esemény vagy egy koncert után remegő térdekkel jössz ki (és nem azért mert az előadás alatt elzsibbadt a lábad), akkor azt gondolhatod, hogy valami egészen mélyreható és fantasztikus élményben volt részed. Valami ilyesmit éreztünk mi is, amikor kijöttünk a Tüskecsarnokból, ami helyet adott Elviséknek.

Nem igazán tudom, hogy milyen szavakkal illessem a produkciót. Merész? Magávalragadó? Zseni?
Ezek közül mindegyik illik rá az kétségtelen.

A csapat, aki színre vitte Elvis életét, egy Olaszországi városban működő társulat. Tehetséges színészekkel, kiváló énekesekkel és profi táncosokkal dolgoznak együtt, hogy a lehető legjobb munkát állíthassák a közönség elé.

Az első felvonástól kezdve egy törénelmi utazást tettünk, hála a “dátumcunaminak” és a háttérben elhelyezkedő vászonnak, ami eredeti felvételekkel tartkítva még élvezhetőbbé tette az előadást.

Parádésan adta vissza a mű Elvis életének legfontosabb állomásait a gyerekkortól kezdve, a fiatal tehetség felfutását, a katona éveket a szerelmi éveket, a filmeket és sok mást, ami Elvis életébe szerepet kapott.

Az este koronáját az élő Elvis koncert adta. Nem túlzás, egészen a zsigereimben éreztem a király jelenlétét. 🙂

Ez a produkció elképesztő minőségben dolgozta fel a Király emlékét. Kiváló színészek és parádés rendezés jellemezte a produkciót.
Csak gratulálni tudok a csapatnak és köszönöm, hogy ez a musical itthon is bemutatásra került.


Lesz egy programunk! Eljössz?

Bizony ezt is megértük, hogy a magazinunk megrendezi az első saját eseményét. Hogy mit tervezünk az eseményen és hogyan szervezzük ezt meg, azt ebben a cikkben olvashatod el. Vágjunk bele!

Már régóta dédelgetett álmunk volt egy saját esemény, ahol találkozhatunk veletek és ahol össze tudjuk hozni a hazai rock and roll élet képviselőit. Szerettünk volna valami különlegeset, valami egyedit és nem olyan elcsépeltet, amit könnyen össze tudunk rakni. Tudtuk, hogy ha koncertet szervezünk arra sokan eljönnek, de őszintén ennél valami kreatívabbat, vagányabbat akartunk. Úgy döntöttünk, hogy valami szokatlant, valami csendesebbet, de egy olyan programot hozunk össze, ami méltó a magazin első eseményének.

Ezért előállt egy Elvis köré épített kultúr program.

Miért Elvis?

Először is mert egy jó hívószó! Másodszor, Mi is imádjuk és kétségtelen tény, hogy ha Ő nem lett volna, most nem biztos, hogy rockabilly magazint olvasnál. Ő volt az, aki a legnagyobb hatással volt a rock and roll kultúra fejlődésére és sikerre vitte azt, ami nem sok embernek sikerült. Elvis az, akinek a nevét bárhol a világon kimondod, mindenhol ismerik.

Mi lesz a program?

Mivel Elvis nem csak kiváló zenész, hanem tehetséges színész volt, így levetítünk tőle egy filmet. A film címét egyelőre fedje homály. Terveink szerint a vetítés után egy kiváló kerekasztal beszélgetést hallgathattok meg Barcs Endrével, aki személyesen is találkozhatott a Királlyal. Beszélni fog Elvisről és természetesen a készülő könyvéről is.

Mi lesz a folytatás?

Már megvannak a terveink a folytatást illetően is, de az még a jövő zenéje.
Az esemény hamarosan kikerül a facebook oldalunkra pontos hellyel és időponttal. Érdemes lesz eljönni. 🙂


ÍGY TELIK AZ ELEGÁNS R’N’R EGERBEN 2. RÉSZ

Kipihenve a péntek esti fáradalmakat, szombaton újjult erővel vette kezdetét a rock and roll. Sűrű nap volt, sok programmal, jó idővel és remek hangulattal. Lássuk!

Amikor Eger központja rock’n’rollba fürdik

Fél egy magasságában a hotel előtt beröffentették az autókat, amik hosszú konvojt képezve elindultak Eger főterére, a Dobó térre. Nem kis meglepetés érte az ott összegyűlt tömeget, mivel az autók begördülése teljes extázist okozott a legkisebbeknek is. Szépen, egymás mellé leparkolt autók lepték el a teret. Több sem kellett a “rajongóknak” szinte azonnal készültek a képek és videók.
Az autókat a templom előtt felállított színpad és az akkorá már készen álló Matchboys zenekar fogadta, akik a megérkezés után, nemsokkal már a húrok közé is csaptak.

Aztán megjött Elvis

Nem sokkal később egy újabb csodában lehetett részük a rajongóknak, hiszen egy rózsaszín Cadillacben megérkezett fekete, csillogó öltözékben Elvis by Tom, azaz Dóka Tamás. Nem irigyeltük a tűzőnapon egy órás műsort adó művészt, aki többször is jelezte, hogy a fekete ruha igencsak meleg. 🙂

De a hangja és az egy órás műsora kárpótolt mindenért.

A műsor után egy tánctanítás következett, ahol az egrieknek a stroll nevű táncot igyekeztem megtanítani, ami végül inkább hasonlított egy rögtönzött stand-up-ra, mint tánctanításra 😉

Vissza a hotelbe

A vacsora után ismét 3 kiváló zenekar társaságában töltöttük az estét.
Kezdésnek a Mystery Gang nyitott egy igazán pörgős és vad rockabillyvel. Egri Peti igazán elemében volt az este, nem igazán hagyta, hogy leüljön a buli. Egy kis változást lehetett észrevenni a zenekar tagjai között, ugyanis a nagybőgőnél ismét tagcsere volt. Allisson helyét egy új, fiatal és tehetséges zenész vette át.

A záró szám is tartogatott meglepetést, ugyanis Egri Peti színpadra hívta egykori alapítótagját, gyerekkori jóbarátját, Tom Stormy ‘Fácán’-t.

Az átállás után a Pedrofon állt színpadra. Mindig is tudtuk, hogy Pedroéknál van kreativítás, de amit itt leműveltek, azt álmaimban nem gondoltam volna. Volt négyzet tánc, séta, cipőtánc, de egy olyan meglepetés is hátra volt, amit szerintem nem sokan tudtak.

Pedro egy óvatlan pillanatban eltűnt a színpadról és helyébe a Queen egykori legendája, Freddie Mercury tért vissza. Atléta, bajusz, mikrofon és természetesen a ‘Tavaszi szél vizet áraszt’.

Volt ám nevetés és meglepetés. De ezt már megszokhattuk tőlük.

Szokatlan jelmezben, enyhe gengszter kinézettel és meglepő szigorúsággal állt színpadra Cat Lee and his Cocks nevű zenekar.

De az első hangok megszólalása után hamar megnyugodtunk, mert ezek a srácok őrült tehetségesek. Dob, basszus és szólógitár, zongora, nagybőgő olyan hangszerek ezek, amiket megszólaltatása hihetetlenül jól ment a srácoknak.

Volt swing, blues, rockabilly, rhytm’n Blues, szóval felvonultatták a műfajok majdnem teljes palettáját. Jó volt őket látni.

Hosszú és élevezetes hétvégén vagyunk túl itt Egerben, mamár nincs több programunk. Kicsit várost nézünk, ebédelünk és induunk is vissza Pestre.

Ezúton szeretnénk megköszönni Réz Zoltánnak és Dér Gabriellának a rendezvény létrehozását és a meghívást. Jól éreztünk magunkat. 🙂

Ui. Képeinket hamarosan láthatjátok 🙂